2010 december 29. | Szerző: Cucuu |

 Nincs mese és most egyedül is vagyok: itt az ideje a számvetést, muszáj túlesnem ezen!

Hogy mit jelentett nekem 2010? Legyek fellengzős, használjak nagy szavakat és mondjam azt, hogy az útkeresés éve volt? Nem, mert mindjárt szemberöhögöm a képernyőt! Ami az eredményeket, a kézzel fogható eredményeket illeti, vagyis pénz, karrier, nyelvvizsga bizonyítvány, egy nagy nullát sikerült letennem az asztalra. Vagy még azt sem. A lelkiismeretem ÓRIÁSI. Hogy lusta voltam, hogy nem voltam kitartó (bár ez nem meglepő), hogy mindenbe csak belekaptam, aztán megunva félredobtam. Szóval az új listámra régi dolgok is fel fognak kerülni. Mert igen, fogadalmat akarok tenni, sőt fogadalmak egész sorát! 🙂

De, hogy ne csak rossz dolgokról essen szó, rengeteg hasznos tudásra tettem szert, és voltak dolgok, amik mélyültek és az eredeti helyükre kerültek. Mint például az emberi kapcsolatok. Talán későn érő típus vagyok, de 2010 nagy tanulsága az volt, hogy végre megtanultam mindenkit pontosan azon a polcon tartani, ahova való, nem lejjebb, nem feljebb. Éppen ezért nem szabad senkitől többet elvárni, mint amire képes, vagyis tilos az embernek saját magából kiindulnia. Tűnhet ez beskatulyázásnak, pedig nem erről van szó! Ez sokkal inkább önvédelem.

Aztááán: sokat mérgelődtem. Ezt kell megtanulnom 2011-ben: hogyan ürítsem ki a fejemet, mert ez a rengeteg belső puffogás tuti, hogy árt az egészségnek. 🙂 Arra azért nem vágyom, hogy aláereszkedjen és megszálljon a Szentlélek, de például már nagyon régóta vágyom arra, hogy megtanuljak meditálni. De a jövő év még nem erről fog szólni, egyelőre csak elmélyedek ebben, nem szeretném túlvállalni magam. 🙂